Arnor, mely valaha csaknem egész Eriadort magába foglalta, az idősebb volt a két száműzött numenóri királyság közül. Elendil uralkodott felette az Esthajnal-tavon épült Annúminas("Nyugati-torony") városából. Dicsősége teljében Arnor a Kék-hegységtől a keleti Ködhegység lábáig és az északi Forochel Jégöblétől a déli Vas-folyóig nyúlt. A határokon belül több kisebb terület különvált, hasonlóan a harmadkori Megyéhez. Így tehát az Öregerdő soha nem volt egyik királyság birtoka sem, noha Arnorban feküdt, később pedig Cardolanban. Völyzugoly hasonlóképpen nem tartozott soha a birodalomhoz, és külön országnak számított.
Bár Arnok távolabb esett Mordotól és állandó betörések ellenére fenyegették a keletről és délről, nem virágzott fel soha úgy, mint Gondor. A nősziromföldi mészárlás után, mely a Másodkornak véget vetett, az északidúnadánok csillaga lassan leáldozott.
A történelem során öröködési gondok három testvérkirályságra szakították Arnort: Arthedinra, Cardolanra és Rhudaurra. A köztük dúló háborók, egy szörnyű járvány és az északiak támadása tovább siettették a dúnadánok hanyatlását.