Brí

Brí városa.

*Az Északi Útról érkezve vágtat be a városkába amelyben nem igazán lehet elmondani hogy csend honol...hiszen este kezdetét veszi a mulatozás a kocsmákban és fogadókban, mindenhonnan zene s a felhőtlen szórakozás hangja szól. De Haldír csak egy helyet keres...méghozzá a Pajkos Pónit...*

*Még a férfi elött, keletről érkezik. cél irányosan halad a Pajkos Póni felé. A fogadó előtt leszáll a lóról, nem köti ki, csak ott hagya, megbízik a lóban, tudja hogy nem megy el.*

-Hóóóó!
*kiáltja lovának majd a szerencsétlen lóra néz.Leugrik sajátjáról majd az elesett felé hajol s tüzetesebben megvizsgálja.Fogalma sincs kié lehet a ló de nagyon érdekli hogy mitől ilyedhetett meg annyira hogy ily' rémülten vágtasson be ide majd az orra előtt elessen.*

*Bekocog Brí városába.Most szinte nem érzi sem a fáradságot, sem pedig a karjánlévő sérülést.Amikor meglátja az úton fekvő lovát, Eklidist, egyből odafut hozzá és letérdel...megsimogatja mire a ló felpattan és fújtat egyet kettőt.Ekkor veszi észre az előtte álló gyönyörű lovat.Egyből felismeri azt hisz gyerekkorában elég sokat látta...ekkor felpillant annak lovasára...Mikor meglátja Haldírt arcán vidám mosoly húzódik és szeme is csillogni kezd*
- Haldír!Im gellui le *achened -
*mondja tündéül mosolyogva.Ezután megpillantja Arwen úrnőt*
- Le Suliannon rîn!
*köszönti úrnőjét.Tehát végre elérte célját*

*Egy ismerős hang köszönti Haldírt...*
~Ez lehetetlen...valóban ő volna?...~
*teszi fel magában a kérdést majd a sebesültre pillant*
-Kyro!!!
*Feláll a ló mellől és megöleli Kyrot, s később veszi csak észre hogy megsebesült*
-Veled meg mi történt? És egyáltalán hogy kerülsz te ide?
*kérdi mosolyogva*

*Mosolyogva ölel vissza.Amikor Haldír megkérdezi mi történt vele, ismét eszébejut sérülése...megint érzi a fájdalmat, de egy nyikkanás nélkül válaszol*
- Semmiség...Csak egy kicsit kalandos utam volt.
*tereli el a szót.*
- Téged kerestelek drága barátom.Imladrisból jövök, ott mondták hogy itt talállak meg, Bríben.
*mondja még mindig mosolyogva*

-Áh, értem.Trollháza erdei mellett jöttél el nemde? Ott valóban sok troll tanyázik...érthető tehát a sérülés.
*Gondolja végig az utat Völgyzugolyból idáig...*
-Hm...olyan messziről érkeztél, csak hogy láss engem?
*kérdi eleresztve egy mosolyt*
-Ezt jó hallani. Viszont nekem és Arwennek küldetésünk van hogy eljussunk egy tárggyal melyről nem adhatok neked bővebb információt Szürkerév kikötőjébe. Velünk tartassz-e Kyro barátom?
*Tesz fel még egy kérdést*

- Igen...sok troll...de mostmár kettővel kevesebb...
*mondja és a mosoly nem tűnik el arcáról*
- Igen..
*bólint egyet.A kérdésre szeme felcsillan és habozás nélkül rábólint az ajánlatra*
- Természetesen.Követlek Titeket mindenhova...
*mondja majd lovára, Eklidisre pillant*
- Viszont a lovamnak nem ártana egy kis étel...eléggé elfáradhatott...

-Áááh,hogy ő a te lovad! A trolloktól ilyedt meg ennyire?
*Kérdi majd a táskájából elővesz egy erszényt ami színültig van zabbal,leteszi Eklidis elé, hogy az evéssel visszanyerje energiáját*
-A sérülésedet el kellene látni...nem gondolod?
*Néz a csúnya sebre...majd kotorászni kezd táskájában gyógyfüvek után*

*Amikor látja hogy lova enni kezdi a zabot megsimogatja hátát*
- Azoktól is megijedt...de akkor még nem szökött el.A Hobbitfalva mellett elhúzódó Országúton ijedhetett meg valamitől, mert ledobott magáról és elvágtatott.Onnantól gyalog jövök.
*Meséli a történetet majd Haldír újabb kérdésére a karján lévő mély sebre pillant*
- Igen, megköszönném...
*mondja a gyógyfüvek után kutató Haldírnak és reménykedik hátha talál valami olyat ami megfelelő lenne egy ilyen sebre.*

-Áhh,értem.
*Szól táskájába bújva*
~Hol vagy már...?~
*Gondolja magában persze a gyógynövényre értve.*
-Szóval egy troll sebzett meg?
*Kérdi majd előhúz valami vörös színű gyógynövényt a táskájából*
~Végre itt vagy...~
*Gondolja majd letép belőle egy akkora darabot amekkora Kyro sebe s azt gyengéden ráhelyezi majd valahonnan tép egy ruhadarabot s odakötözi Kyro sebére a növény fölé*
-Tessék, ezt hagyd rajt két napig, majd vedd le s olyan lesz a karod mint újkorában!
*Mondja mosolyogva*

*Amikor Haldír rákötözi sebére a ruhadarabot hálásan bólint*
- Nagyon köszönöm!
*ekkor lova is felnéz és jóllakottan fújtat egyet*
- Jólvan Eklidis...
*lehajol és felveszi a zabos bőrszütyőt majd ráköti a nyeregre*
- És...mikor indulunk?
*kérdezi érdeklődve miközben megpaskolja lova oldalát*

-Nincs mit! Ha már ennyit utaztál,csak azért hogy láss engem, úgy gondolom, hogy ez járt.
*Mosolyodik el*
-Azt,hiszem este felé fogunk indulni,szürkületkor.
*Mondja kissé bizonytalanul majd Kyro lovára pillant*
-Szép és okos lovad van.Hol tettél rá szert?
*Kérdezi meg*

- Értem.
*bólint majd a kérdésre lovára pillant és megsimogatja azt*
- Sok lovam volt utazásom során, de talán ő a leghűségesebb...Egy erdő széli úton feküdt sérülten...mivel akkor még nekem is voltak gyógyfű készleteim ezért meggyógyítottam.Ezután követni kezdett...
*Meséli és ismét megpaskolja lovát*
- És szürkületig mivel töltjük majd az időt?
*kérdezi érdeklődve*

-Áh, már értem miért kötődik hozzád s Te is hozzá ennyire...
*Mosolyogva nyugtázza a lóról hallottakat majd válaszol is Kyro feltett kérdésére*
-Nos úgy gondolom ebben a pár órában elüthetnénk az időt egy kis beszélgetéssel az egyik közeli fogadóban esetleg, és akkor beavatnánk utunk céljába.Így az utcán ezt nem kívánom Veled közölni.Remélem megértessz!
*Újból mosolyog majd Arwen-re néz*
-Arwen, most megismerhetsz egy nagyon rendes és bátor fiatalembert!
*Kacsint a nőre*

*Kisvártatva meg is érkezik Brí városába. Elhalad egy kis csapat tünde mellett, s barátságosan biccent feléjük, hisz maga is az erdőtündék közt nevelkedett. Érthető hát, hogy miért viselkedik úgy ahogy... Útja a Pajkos Póni felé viszi. Mégis úgy dönt nem marad éjszakára, csak friss élelmet vesz maga mellé és csak pár percet fog pihenni. Amint a fogadó elé ér a lovát bevezeti a fogadó melletti istállóba.*